Nem tűntem ám el...

...bár tudom, hogy úgy tűnik, ami nem is csoda. De készülnek azért a dolgok: kilenc üveg cseresznyebefőtt, hat üveg meggylekvár és tizenkilenc sárgabaracklekvár csücsül már a spájzban, nem beszélve a zöldségeltevésről - ami egyelőre borsó és zöldbab. Azt írtam, hogy kötni biztosan kevesebbet fogok a nyáron, ez így is van, de azért megint nekiálltam egy nagyobb lélegzetű dolognak, ami még nincs fotózható állapotban, viszont Ági (magnes 67, vatera) gyönyörű fonalaiból készül.

Az is lehet, hogy összeolvasztom az összes blogomat egybe, és akkor akit érdekelnek a gyerekeim, az olvasmányaim, a kertem, a konyhám és a kézimunkám, mindet olvashatja, és nem marad hetekig olvasnivaló nélkül :)

Málnahabos torta

Ezt a tortát sütöttem a páromnak a névnapjára. Persze névnapra nem kell torta, de egyszerű, könnyű, szinte diétásnak mondható gyümölcsös sütemény, oly mindegy, hogy tepsiben vagy tortaformában sütöm meg - sőt, a kapcsos tortaformából még könnyebb is kivenni, mint egy tepsiből. A recept Stahl Judittól való.

Hozzávalók:

3 dkg teljes kiőrlésű liszt

3 dkg finomliszt

1/2 kávéskanál sütőpor

1 csapott evőkanál cukrozatlan kakaópor

2 tojás

6 dkg barna cukor

A málnahabhoz:

30 dkg málna, plusz a díszítéshez

30 dkg natúr joghurt

15 dkg méz

1 kk. vaníliaaroma

1 citrom reszelt héja

2 csapott ek (2 deka) zselatin

2 dl hideg tejszín

A sütőt 175 fokra előmelegítjük, és összeállítjuk a tésztát. A két lisztet összekeverjük a sütőporral, hozzászitáljuk a kakaóport és félretesszük. Robotgéppel 5-6 perc alatt jó habosra verjük a tojásokat a cukorral, majd fakanállal óvatosan elkeverjük a kakaós liszttel. Egy 24 centis kapcsos tortaformát kivajazunk-lisztezünk, belesimítjuk a  tésztát, és kb. 12 perc alatt, tűpróbáig sütjük.

Közben elkészítjük a málnahabot. A megmosott málnát összeturmixoljuk a joghurttal, a mézzel és a vaníliaaromával (én botmixert használtam) és hozzáreszeljük a citrom héját. A zselatint egy kis lábosban 5-6 ek. vízzel simára keverem, és lassú tűzön addig melegítem, amíg feloldódik, majd a joghurtos keverékhez öntöm, és jól elkeverem. A tejszínt kemény habbá verem, és fakanállal ezt is hozzáforgatom.

Közben megsült a tészta, kis hűlés után, a tortaformában ráöntöm a málnahabot is. Stahl Judit számomra bonyolult, kiborítós, folpackos megoldást ír, én úgy szoktam az ilyen zselatinos, habos tortáknál, hogy a formában hagyom megdermedni - a recept szerint egy éjszakára, az én tortám majdnem 24 órát volt hűtőben - majd körbevágom, és a csatos tortakarikát leveszem róla, az alaplap marad. Ha ez is megvan, friss málnával díszítjük.

Íme a végeredmény:

Bodzaszörp

Hűűűű, de régen írtam! Nem is sok minden készült a takaró óta, van egy félkész dolog, amit majd megmutatok, a hétvégén be kellene fejeznem. Addig is készült bodzaszörp a héten. Lehet, hogy a nyáron több lesz a lekvár, szörp, gyümölcsös süti a blogon, mint a kézimunka :)

A bodzaszörpöt én úgy készítem, hogy szedek 25 szép, nagy tányérú bodzavirágot, ha kisebben vannak, akkor kettőt beszámítok egynek. Megmosom a virágokat és jó alaposan, kefével lesúrolok négy citromot.

A citromokat felkarikázom, és egy jó nagy edény aljára teszem (az enyém 9 literes).

A tetejére teszem a bodzavirágot, és ráöntök öt liter vizet.

Ezt aztán hűvös helyre teszem - spájzba, pincébe - és két napig állni hagyom. Nekem ez kicsit hosszabbra sikerült, csütörtök este kellett volna befejeznem, de csak péntek reggel szűrtem le.

Szóval két nap után leszűrjük, a virág és a citrom mehet a komposztra. Óvatosabbak egy textilpelenkán is átszűrhetik, én is ezt tettem. A nagy edényt kiöblítjük, és visszaszűrjük bele a levet. Teszünk bele másfél kiló cukrot, négy evőkanál citromsavat és egy kávéskanál, előzőleg egy fél deci meleg vízben feloldott nátrium-benzoátot. (Én tartósítok, be kell valljam. Sokan csodákat művelnek tartósítószer nélkül, én már jártam pórul kiforrt paradicsomlével és hasonlókkal, amiben nem volt tartósítószer. Inkább teszek ekkora adaghoz egy kávéskanálnyit.) Fakanállal addig kevergetjük, amíg mindez teljesen feloldódik benne, majd üvegekbe töltjük, és kész is a frissítő, savanykás nyári italhoz való szörp.

Tegnapi szülinap

Csak két képet hoztam, tegnap szülinapot ültünk, Párom töltötte be a soron következőt. Nem akartam nagy vacsorát csapni, de azért a kicsiből szerettem volna kihozni, amit lehet, így aztán így nézett ki az ünnepi asztalunk:

Egy halom magvas péksütemény, sajttál és sonkatál főtt tojással, tálkákban feldarabolt zöldségek, körözött, virág, felnőtteknek fehérbor, gyerekeknek narancslé. Az ünnepelt vegetáriánus, a sonka és szalámi a többiek kedvéért van. Vacsora után pedig jött a torta:

Majdnem ugyanolyan, mint Marcié volt, de emeletes, és az emelet belül túrókrémes. Szerencsére Regő szülinapja óta van kisméretű tortaformám, így az eredeti receptben található mennyiségeket megmásfélszereztem, és egy normál méretű meg egy kicsi tortát sütöttem, a nagyot a narancsos krémmel töltöttem, a kicsit túrókrémmel, egymásra pakoltam, díszítettem és ennyi. Finom, még van belőle :)

Maxicsokis keksz

Ezt a receptet megint csak Stahl Judittól vettem kölcsön (na jó, örökbe megvettem az egyik könyvével) de egy kicsit változtattam, mert persze amikor csokis kekszet ennék, akkor pont nincs itthon annyi csoki, meg ilyenek... Dupla mennyiséget készítettem, biztos voltam benne, hogy hamar elfogy, és igazam is lett. Ezek a hozzávalók már a dupla (és általam megváltoztatott) mennyiséghez kellenek:

30 dkg liszt
2 ek. cukrozatlan kakaópor
1/2 tk. szódabikarbóna
1/2 tk. őrölt fahéj
5 dkg étcsoki
5 dkg cukrozott kakaópor
20 dkg puha vaj
30 dkg cukor
2 tojás

A sütőt 200 fokra előmelegítjük, és egy-két tepsit kibélelünk sütőpapírral. (Közbevetném, hogy a múltkori sütőpapíros kudarcom után újra kipróbáltam a régi módszert, azaz olajjal kentem ki a tepsit a sütőpapír előtt, és működött, semmi nem ragadt le!) Az étcsokit apró darabokra vágom, és összekeverem a liszttel, a szódabikarbónával, a fahéjjal és a kétféle kakaóporral. Egy másik tálban robotgéppel habosra keverem a vajat a cukorral és a tojásokkal. Ezt aztán eleinte fakanállal összedolgozom a szárazanyagokkal, a végén valószínűleg egy kis kézi gyúrásra is szükség lesz. Ha jól összeállt a tészta, kézzel kis gombócokat formálok belőle, amiket tenyérrel ellapítok, és így teszem a tepsibe, viszonylag távol egymástól. 12-13 perc alatt megsül egy adag, addig lehet gombócozni a többit.

Marci szerint ha bármikor kekszet akarunk sütni, ne is csináljunk már másmilyet, csak ilyet :) Azt meg inkább nem fotóztam, hogy Regő hogy nézett ki utána :D

Olaszos, paradicsomos tészta - saját recept

Vasárnap eljött az a ritka pillanat, hogy tésztaételt kívántam meg ebédre. Nem vagyok egy nagy tésztás, vegetáriánus párom viszont annál inkább, úgyhogy hétvégén elég gyakran szoktam lasagnát, cannellonit vagy valamilyen tejszínes, sajtos, zöldséges tésztát készíteni. Most viszont, ahogy nézegettem a receptjeimet, nem találtam olyat, ami fogamra való is lett volna, és volt is hozzá minden otthon. Főleg a tejszínt hiányoltam, abban viszont biztos voltam, hogy paradicsomos és sütőben sült tésztának kell lennie. Így aztán körülnéztem a hűtőben meg a kamrában, és a következő tésztát hoztam össze - sajnos fotó nem készült, mert közben nem tudtam, hogy ebből blogtéma lesz, de nagyon jól sikerült :)

Tehát a hozzávalók:

kb. 1 dl olaj (annyi, amennyi egy lábos alját épp elfedi)

2 ek. liszt

fél l tej

1 tojás

3-4 gerezd fokhagyma

kb. 7 dl paradicsomlekvár (akinek ilyen nincs otthon, annak egy hámozottparadicsom-konzerv, két fej hagyma és némi bazsalikom)

kb. 2 dl paradicsomlé

só, bors, bazsalikom

40 dkg tészta (orsó, kis csavart vagy más hasonló, nagy felszínű tészta, ami sok mártást felvesz) 

némi reszelt sajt

A tésztát bő, sós-olajos vízben kifőzzük. Közben az olajon megpirítjuk a lisztet, és a tejjel besamelmártást készítünk, amibe egy tojást is beleütünk, és felforraljuk. Amikor már jó sűrű, fűszerezzük és beleöntjük a paradicsomlét és a paradicsomlekvárt. Akinek nincs paradicsomlekvárja, botmixerelje szét kicsit darabosra a hámozottparadicsom-konzervet, szelje karikákra a hagymát, párolja meg egy nagyobb serpenyőben olajon, és forralja össze a paradicsomkonzervvel, majd szórja meg bőven bazsalikommal, és ezt keverje a besamelhez és a paradicsomléhez. Hozzáadjuk a zúzott fokhagymát is.

A tésztát terítsük szét egy jó nagy, téglalap alakú jénai tálban, és merőkanállal merjük rá a mártást időnként megkeverve, hogy mindenhová jusson. Ennyi mártás nekem még külön réteget is képezett a tészta tetején. Betoljuk a sütőbe, és fokozatosan emelve a hőfokot, süssük meg. Közben egyszer keverjük meg, hogy a sűrűsödő mártás egyenletes legyen, a tetején képződő réteg is a tészta közé kerüljön. Amikor már majdnem kész, szórjuk meg sajttal - amikor ez is ráolvad, kicsit megsül, kész az ebédünk.

Péter üzeni mindenkinek, hogy szerinte isteni kaja, ő szívesen evett belőle háromszor is :)

Zabpelyhes keksz két felvonásban

Eljött az idő, amikor megint kekszet kellett sütni, keresgéltem is, de valahogy nem volt ihletem. Aztán hétvégén vásároltam a dm-ben, és egy forintért meg valahány pontért megkaptam Stahl Judit: Gyors édességek c. könyvét. Megörültem neki, hogy egy csomó gyors kekszrecept meg persze más finomság is van benne, és ezt a kekszet hétfőn meg is sütöttem - kétszer. Kis változtatásokkal íme a recept:

Hozzávalók:
7,5 dkg zabpehely
15 dkg finomliszt
1 kk őrölt fahéj
15 dkg cukor
1 kk sütőpor
1 csipet só
15 dkg margarin
2 ek. méz
1 cs vaníliás cukor
4 ek. tej

A zabpelyhet, a cukrot, a lisztet, a sütőport, a fahéjat és a sót egy tálban összekeverjük. A margarint a mézzel és a vaníliás cukorral kis lángon összeolvasztjuk, a keverékhez adjuk, és hozzáöntjük a tejet is. 

Ha a fentiek alapján csináljuk, akkor egy nagyon képlékeny masszát kapunk, én még szórtam hozzá egy kis lisztet, az eredeti recept szerint fakanállal jó sűrű tésztává kell keverni. Sűrűnek sűrű lett nekem is, de nem igazán tészta, inkább massza. Ebből kellett volna vizes kézzel diónyi golyókat gyúrnom. A masszát gyúrni lehetetlen küldetésnek tűnt, de vizes kézzel diónyi kis plecsniket formálni és sütőpapírral bélelt tepsibe dobálni sikerült.

175 fokos, előmelegített tepsiben 12-13 perc alatt aranybarnára sülnek. Kivenni csak hűlés után szabad őket, mert melegen még puhák, és könnyen sérülnek. Igen ám, csakhogy az én kekszeim egy emberként ragadtak rá teljes felületükkel a sütőpapírra! Sehogy se tudtam leszedni róluk a papírt. Eszembe is jutott, hogy amikor elkezdtem sütőpapírt használni, először mindig beolajoztam a tepsit alatta, és így nem ragadtak bele a sütik, de később ezt elhagytam, mert úgy is működött. Ez most egy ismeretlen márkájú, olcsó papír, amit most használtam először, lehet, hogy a minősége volt a hibás, nem tudom. Mindenesetre két sütit megettem, ahogy sikerült, papírt köpködve, aztán összeszedtem magam, és bekevertem még egy adagot. Ezt már vajazott-lisztezett tepsiben sütöttem meg.

Végül ugyan ezeket is csak vésővel és kalapáccsal tudtam eltávolítani a tepsiről, de legalább a tepsi fenekét nem kellett kiköpködnöm :D. Nagyon finom keksz, ha rájövök a le nem ragadás trükkjére, gyakrabban fogom készíteni!

Kókuszos csiga

Ez a süti régi nagy kedvencem, még a gyerekkori farsangokról, szülinapi zsúrokról. Nálunk soha nem csináltak ilyet, de az ilyen alkalmakkor valakinek az anyukája, nagymamája biztosan sütött, és akkor én el nem mozdultam a kókuszos csigás tálca mellől :) Felnőve sokáig kerestem a receptet, míg végül két-három éve a nővéremtől megkaptam, és azóta én is készítem. Egyetlen hátránya, hogy Marci nem szereti, bár legutóbb már ő is azt mondta rá, hogy finom.

Tehát a recept:

Tészta: 

60 dkg liszt

5 dkg élesztő

2 dl tej

1 ek. cukor

4 tojás sárgája

20 dkg margarin

Töltelék: 

4 tojásfehérje

20 dkg porcukor

20 dkg kókuszreszelék

Az élesztőt a meleg, cukros tejben felfuttatjuk, a lisztbe keverjük, majd a többi hozzávalóval elkeverjük és összegyúrjuk. Lágy, jól nyújtható tésztát kell kapnunk, ami lehet, hogy felvesz még egy kis lisztet, hogy ne legyen ragadós, de vigyázzunk, hogy lágy maradjon. Nem kell keleszteni, elég neki annyi, amennyit sütés közben kel.

A tojásfehérjéket habbá verjük, és belekeverjük a porcukrot és a kókuszreszeléket. A tésztát kinyújtjuk - én két részletben nyújtottam - jó vékonyra, vékony tészta, sok töltelék, így lesz finom a csiga :) - és megkenjük a töltelékkel, majd feltekerjük.

A tekercset óvatosan, éles késsel felszeleteljük, hogy ne nyomódjon össze, és a szeleteket kivajazott-lisztezett vagy sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük. 175 fokon sütjük, közben időnként ellenőrizve, nehogy megégjen, de most csak tippelni tudnék, mennyi ideig. Nagyon finom lett :)

Citromos gyümölcskenyér

Püspökkenyeret szerettem volna sütni, ilyen recept után bóklásztam a neten. Újabban szívesebben használom a gasztrobloggerek kipróbált receptjeit, mint a különféle receptes oldalak gyűjteményeit, az valahogy olyan személytelen. Így bukkantam rá Maimoni gyümölcskenyerére, és amikor megláttam, hogy ez még a maradék tojásfehérje felhasználásához is ideális, gyorsan döntöttem. Mellette. :)

Az alaprecept:

6 tojásfehérje

18 dkg cukor

12 dkg liszt

2 citrom leve és reszelt héja

Én most üveges citromlét használtam, a héjat meg kihagytam, mert épp nem volt itthon citrom, de így is finom lett. A fentieken kívül lehet bele tenni bármilyen aszalt, kandírozott gyümölcsöt, csokidarabkákat, magvakat, diót, mogyorót, mandulát, kókuszreszeléket, ahogy tetszik. Én egy-egy maroknyi mazsolát, apróra vágott aszalt szilvát és sárgabarackot, valamint kandírozott narancshéjat tettem a tésztába, miután habbá vertem a tojást a cukorral, hozzákevertem a lisztet és a citromlét.

Az egészet jól összekeverve kivajazott-lisztezett őzgerincformába öntöttem, és kb. 40 perc alatt, 165 fokon megsütöttem. Ilyen lett:

Ezután egy tábla kockára tört étcsokit és kb. 5 deka felkockázott margarint gőz fölött összeolvasztottam egy tálban, és a sütire öntöttem. Szilárdulás után szeleteltem:

... és már el is fogyott :)

Túrófánk

Ezt a bejegyzést már pár napja meg kellett volna írnom. Amikor ugyanis meséltem Kincső barátnőmnek, hogy fánkot sütöttem, megadta a túrófánk receptjét, amiről még nem is hallottam. A fánkot szombaton ebédre készítettem, bableves után ettük, aztán vacsora után is desszertnek, majd reggel hogy, hogy nem két darab kivételével elfogyott :) Így aztán elő is vettem Kincső receptjét, és hipp-hopp megsütöttem a túrófánkot, ami nagyon jó ötletnek bizonyult.

Hozzávalók (én dupla adagot csináltam az eredeti mennyiséghez képest, ezek már a dupla mennyiségek)

50 dkg túró

4 tojás

4 ek. liszt (utólag nekem még felvett némi lisztet)

1 cs sütőpor

2 ek. cukor

pici só

A hozzávalókat egyszerűen összekeverjük, megnézzük, mennyi lisztet vesz fel. Krémesnek kell lennie, nem kell tésztává összeállnia. Teáskanállal forró olajba szaggatjuk, és kisütjük. Mivel sütés közben nagyon megnőnek, egy púpos teáskanálnyinál nagyobbakat tényleg ne szaggassunk. Én az első darab megkóstolásakor úgy éreztem, elbírna még némi cukrot is, így a kész fánkokat megszórtam porcukorral, illetve a maradék alapanyagba tettem még egy zacskó vaníliás cukrot. Maradt még rumos lekvár előző napról, azzal megettük, nagyon finom, és gyorsan elkészül.

Az egyszeri-kétszeri fánk

Ezt a posztot egy verssel kell kezdenem:

Jankovich Ferenc: Az egyszeri-kétszeri fánk

Fánkot sütött nagyanyánk... Volt öröm!
Egy üst zsír feketéllett a tüzön.
De amikor kezdett duzzadni a fánk,
Nagyanyó felkiált: „Elfogyott a fánk!”
Se fánk – se fánk...

Szaladtam én a szerbe szívesen,
de ott sem volt, biz egy sziporka sem.
Holott már kezdett esteledni ránk.
Ott a sok fánk, és nem volt semmi fánk!
Se fánk – se fánk...

Mit csináljunk? – gyomrunk is korgott,
Csak szipogattuk a finom szagot.
Nyálunk is csorgott, fényesült a szánk:
Csak hűlt a fánk és parázslott a fánk...
Se fánk – se fánk...

„Átszaladok a szomszédba!” – mondom én...
Jaj, úgy röstellem, - húzódott szegény,
És nagyokat zötyögött Nagyanyánk:
„Itt egy garmada fánk, és semmi fánk...”
Se fánk – se fánk...

Hát akkor mi legyen a vacsoránk?
Zsíros kenyérhez volt sónk, paprikánk.
Nem oly finom volt, mint valami fánk,
De került másnap jó akácfa-fánk,
S irral-pirral mégis kisült
Az egyszeri-kétszeri fánk.

Ezt a verset szavaltam valamikor, talán harmadikban a versmondó versenyen. Azóta óhatatlanul eszembe jut, ha fánkról van szó :) Nálunk is kisült ma az egyszeri-kétszeri fánk, bár már nem fán, hanem gáztűzhelyen :)
Hozzávalók:
fél kg liszt
5 dkg élesztő
5 dkg porcukor
2 dl tej
6 dkg olvasztott vaj 
5 tojás sárgája
olaj

A tejet megmelegítem, belekeverem a cukrot és felfuttatom benne az élesztőt. Az élesztős cukros tejet aztán beleöntöm a lisztbe, hozzáadom a vajat és a tojások sárgáját. Először fakanállal összekeverem.

Aztán kézzel addig gyúrom, amíg szép sima tésztát nem kapok. Meleg helyre teszem, és körülbelül félóra alatt a duplájára kelesztem. Aztán kinyújtom, nem kell vékonyra, csak kb. egycentisre, és egy 6 centi körüli kerek kiszúróval - esetünkben a legnagyobb pogácsaszaggatómmal - kiszaggatom, amíg el nem fogy az újra meg újra összegyúrt, kinyújtott, kiszaggatott tészta. 

A fenti mennyiség nekem 22 darabra lett elég, az utolsót már csak kézzel formázgattam. :) A közepébe az ujjammal mélyedést formázok.

Letakarom a fánkokat, és amíg az olaj megmelegszik, még kelnek egy kicsit. Fedeles serpenyőre vagy mélyebb edényre lesz szükségünk, annyi olaj kell bele, amiben lebegnek a fánkok, nem érnek az edény aljára. Nem kell nagyon forrónak lennie, én a legkisebb lángon sütöttem. Először a lyukas felükkel lefelé tesszük az olajba a fánkokat, és fontos, hogy fedő alatt sütjük 3-4 percig, vagy ameddig látjuk, hogy szépen pirul, így lesz szép szalagos. 

Aztán megfordítjuk, és még 1-2 percig sütjük. Szedőkanállal egy papírral bélelt tálba szedjük őket. Én rumos baracklekvárral szeretem, ami annyiból áll, hogy a baracklekvárhoz némi sütőrumot löttyintek, és felforralom. Nekem fontos, hogy felforrjon, mert így az alkohol elillan belőle, az ízek meg maradnak, de ahol gyerekek nem kapnak belőle, ott elég csak egy kicsit összemelegíteni. Jó étvágyat!

Csokis-narancsos muffin

Az utóbbi napokban valahogy nem fűlt a fogam a sütéshez. Megcsináltam a mindennapi ebédünket, kötögettem, de sütikhez valahogy nem volt most kedvem. Pedig tudtam, hogy a narancslekvárból előbb vagy utóbb el fog készülni ez a muffin :) és íme, el is jött a pillanat. Nem is tudom, miért vártam vele eddig, hiszen talán egy félóra kellett hozzá, és Marci is mindig olyan lelkes.

Hozzávalók:

15 dkg liszt

15 dkg cukor

10 dkg étcsokoládé

10 dkg margarin

10 dkg narancslekvár

3 ek. narancslé

2 tojás

egy púpozott teáskanál sütőpor

Először is az étcsokit kockákra tördeljük, a margarint is felkockázzuk, és gőz felett összeolvasztjuk őket. Amíg olvadnak, a tojásokat kikeverjük a cukorral, hozzáadjuk a sütőporral elkevert lisztet is. Majd jöhet az addigra már összeolvadt vajas csoki (egy tál, amit a gyerekek kinyalhatnak) a narancslekvár és a narancslé. Kézi robotgéppel az egészet összekeverjük, nem kell nagyon, csak épp egyenletesre. Aztán a muffinforma mélyedéseibe töltjük - vagy papírtányérkákba, vagy vajazzuk-lisztezzük ki előzőleg a mélyedéseket - és mehet is a sütőbe. Közepes hőfokon körülbelül 20 perc alatt készre sül, és nagyon finom. A tészta formába töltögetésekor pedig keletkezett még egy kinyalásra váró tálunk kis kuktáink számára :)

Kandírozott narancshéj

Íme a maradékok felhasználásának ideális példája, amikor semmi nem megy kárba :) A lekvárhoz felhasznált narancs héjának felét belefőztem a lekvárba, a másik felét pedig beáztattam, és ma elkészítettem belőle a kandírozott narancshéjat. Találtam egy nagyon jó oldalt lépésről lépésre képekkel illusztrálva, én is ez alapján csináltam. Itt kalkulátor is van, amivel ki lehet számolni, hogy a rendelkezésünkre álló narancshéj-mennyiséghez mennyi cukorra és vízre lesz szükségünk. 

A narancshéjat elvileg legalább egy napig kell áztatni hideg vízben, nekem ez két és fél lett, mire kedvem és időm lett hozzákezdeni. Utána átmossuk, vizet forralunk, és amikor forr, beletesszük a narancshéjakat, és hat percig főzzük. Lecsöpögtetjük, és amilyen súlyt most mérünk, ahhoz kell kiszámolni a cukor és a víz mennyiségét. Nekem 407 gramm narancshéjhoz 473 gramm cukrot kellett adnom, és 1,8 l vizet. A cukrot és a vizet feltettem főni, és amikor forrt, beletettem a narancshéjat.

Jó sokáig kell főzni, nekem volt körülbelül másfél óra, és a vége felé kezd látványosan elforrni róla a víz, és üvegessé válni a narancshéj. Féltem, hogy nem ismerem meg, hogy milyennek kell lennie, de elég jól felismerhető. Amikor üveges lett, elzártam alatta a lángot, szűrőkanállal kiszedtem, és a grillrácsos tepsim rácsára tettem száradni.

Ezalatt gőz felett, egy kis margarinnal megolvasztottam egy bő fél tábla étcsokit, ennyi volt itthon. Jó tanács: ne verjétek le az olvasztott csokis edényt, mert a csoki egy része szétfolyik, és nem könnyű feltakarítani. Tapasztalat...

Amikor a csoki teljesen felolvadt, az addig valamelyest megszikkadt narancshéjakat belemártogatjuk, és visszatesszük száradni. Nekem a fenti balesetből adódóan a fele se lett csokis, de csokitlanul is nagyon szeretem. Csemegének is jó, de felaprítva süteményekbe, püspökkenyérbe, müzlibe is lehet keverni.

Gombás melegszendvicskrém

A mai vacsoránkat részben Virág ihlette, részben pedig az a néhány szem öregedő, maradék barna csiperke, ami a hűtőből nézett rám vádlóan. Meg kellett enni őket :) Így aztán melegszendvicskrém készült belőlük.

Hozzávalók:

4 db gomba (fej és tönk)

2 tojás

5 dkg margarin

2 nagy evőkanál natúr joghurt

olívaolaj

só, bors, petrezselyem és bazsalikom, vagy más zöldfűszerek ízlés szerint

A gombát megtisztítom, felszeletelem és az olívaolajon megpárolom, lehetőleg nagyobb lángon, hogy ne eresszen sok levet. (Ezért jó a már nem igazán friss gomba.) Amikor megpárolódott, fűszerezem és hozzáadom a két, időközben felvert tojást. Összekeverve halványra sütöm őket, majd a botmixer keverőedényébe kanalazom, hozzáadom a margarint és a joghurtot, és krémesre mixelem. Így néz ki:

Kenyérre kenve, a tetején sajttal melegszendvicsként megsütve isteni! Magukról a szendvicsekről nem volt idő fotót készíteni :) Utólag jutott eszembe, milyen finom lehet a gomba alatt párolt hagymával, fokhagymával! Szerencsére szabadon továbbfejleszthető :)

Darakeksz

Fogytán volt a kekszes doboz tartalma, már csak néhány karácsonyról maradt mézeskalács tengett-lengett benne, hát eljött az ideje, hogy új kekszreceptet találjak. Sikerült is, mégpedig Mohánál, és tegnap össze is gyúrtuk, ma meg is sütöttük, a fogadtatás határozottan pozitív. Ahogy én készítettem (mivel Moha írta, hogy kevés lett, dupla adagból):

25 dkg liszt

20 dkg teljes kiőrlésű liszt

6 dkg búzadara

2 tk. sütőpor

24 dkg puha vaj (most valódi vajat használtam, nem margarint, de szerintem azzal is jó)

20 dkg nádcukor

2 tojás

2 cs vaníliás cukor

2 citrom reszelt héja

A vajat a cukorral habosra keverem. A szárazanyagokat összevegyítem és a habos vajhoz adom, végül beleteszem a vaníliás cukrot, a tojást és a citromhéjat, majd alaposan összegyúrjuk.

Egy napra hűtőbe tesszük - nekem kőkemény lett, elvileg a gyúrástól kellett volna felmelegednie, gondolom, de inkább egy fél percre betettem a mikróba, úgy már könnyebb volt gyúrni. Könnyen formálható, nem ragadós, viszont kicsit morzsálódó, repedésre hajlamos tészta lett belőle, nem szabad túl vékonyra nyújtani. Merthogy most a szokásos mozzanat jön - a tésztát kinyújtjuk és kiszaggatjuk. Nálunk készült egy nyújtásnyi kekszmintázós, a többi szaggatott kerek, csillag, virág, lepke, halacska alakú lett. A képen csak egy kis részmennyiség :)

Moha egy aszalt gyümölcsös és többféle csokis verziót készített, én a mintásakat üresen hagytam, a többibe egy-egy szem mazsolát vagy meggybefőttet nyomkodtam, és 180 fokos sütőben szép barnára sütöttem. Nagyon finom, ropogós, de nem kemény keksz lett belőle.

Kuglóf élesztő nélkül

Ezt a kuglófot már többször elkészítettem, az Anyatanyán kaptam Anitától még tavaly, amikor kiderült, hogy jobb lenne, ha nem ennék túl sok élesztős ételt. Azért néha eszem azóta is, de a kuglófnak nagy sikere lett, könnyen elkészíthető és finom.

Hozzávalók:
25 dkg margarin
25 dkg cukor
5 tojás
1 csomag vaníliás cukor
40 dkg liszt
1 dl tej
1/2 csomag sütőpor
rum ízlés szerint (el is hagyható)
mazsola ízlés szerint
1 ek. kakaópor

A margarint a cukorral, a vaníliás cukorral és a tojásokkal habosra keverjük.

A lisztet elkeverjük a sütőporral, és fakanállal a többi hozzávalóhoz keverjük. Hozzáadjuk a tejet, a mazsolát és a rumot is. A tészta felét kivajazott, lisztezett kuglófformába öntjük, a másik felébe egy evőkanál cukrozatlan kakaóport keverünk, ezt a sárga tészta tetejére öntjük, és összekeverjük őket. 

180 fokra előmelegített sütőben körülbelül 50 percig, tűpróbáig sütjük.

 

Tündi pogácsája

Kicsit kipihentem a karácsonyt és lassan gyógyulunk is, ami azon is nagyon jól látszik, hogy ma már főztem is, most meg épp pogácsát sütök. Szilveszterkor nálunk nincs nagy lakoma, nem eszünk pezsgős malacot, és nincs külön éjféli étkezés sem. Ebédre valami teljesen átlagos, hétköznapi ételt eszünk, arra azért figyelek, hogy szárnyas ne legyen - valószínűleg valami húsmentes lesz, így biztosan elkerüljük a szárnyast :) - vacsorára pedig leveles tésztában sült virslit készítek évek óta, hideg salátákkal: tejszínes kukoricasalátával és hagymás krumplisalátával. Újévkor pedig lencsét eszünk.

Amit viszont igyekszem hagyományosan elkészíteni, az a pogácsa és/vagy sajtos, sós rúd. Idén Tündi barátnőm pogácsareceptjét választottam, a kislánya a bizonyíték rá, hogy mennyire finom, ő ugyanis imádja :)

Hozzávalók:

1 dkg élesztő

1 dl tej

pici cukor

40 dkg liszt

1 púpos teáskanál só

25 dkg margarin

20 dkg reszelt sajt

1 kis pohár tejföl

2 tojás

Az élesztőt a meleg cukros tejben felfuttatom, közben összekeverem a lisztet a sóval és elmorzsolom benne a margarint, majd hozzákeverem a reszelt sajt 2/3 részét. Ezután jöhet az élesztős, cukros tej, a tejföl és a tojás. Nekem ez a mennyiség nagyon lágy lett, de valószínűleg a tejet és a tejfölt nem pontosan mértem, így gyúrtam még hozzá lisztet.

Ha ez megvan, kinyújtjuk, majd félbehajtjuk és 10 percig letakarva pihentetjük. Ezt még kétszer megismételjük, harmadszorra 20 percig pihentetjük. Amikor ez is letelt, körülbelül egycentisre nyújtjuk, megkenjük tojással, megszórjuk a maradék sajttal és kiszaggatjuk. Én előbb szaggattam, aztán kentem és szórtam.

Sütési hőfokot és időtartamot nem adott meg Tündi, így megpróbálkoztam egy általában megfelelő 180 fokkal, így majdnem 40 perc alatt sült ki egy tepsi pogácsa, pedig közben még kicsit feljebb is húztam, amikor láttam, hogy lassan sül. A másodikat már 190 fok körül sütöm. Nagyon finom lett! Kívül ropogós, belül omlós, isteni!

Süteménykeverékek ajándékba

A képen látható sütikeverékeket készítettem családom hölgy tagjainak. Az üvegeket az Ikeában vásároltam, nagyon szép és praktikus, az ünnephez illően csillagmintás, régimódi tetővel, ha a sütialapanyagot elhasználták belőle, akkor is jól használható ajándék. Menjünk sorba: a bal szélső üveg rumos-gyümölcsös süteménykeveréket tartalmaz, ezt a húgom kapta. A két középső csokis süti lesz, az egyiket mazsolával, a másikat mogyoróval készítettem, előbbi Péter anyukájáé, utóbbi a nővéremé lett. Az utolsó pedig a korábban itt is közzétett diós tallér alapja. Ennek a receptje volt saját, a többit Mónitól lestem el, akinek ezúton is külön köszönet! Kicsit változtattam rajtuk aszerint, hogy milyen alapanyaghoz jutottam könnyebben hozzá, vagy ki mit szeret a családban, így készültek ezek az ajándékok. A lényegük, hogy a szárazanyagot, esetleg aszalt gyümölcsöt, diót, mogyorót, olajos magvakat szépen rétegezzük egy üvegben, a megajándékozottnak már csak a tojást, vajat, esetleg egyéb folyadékot kell hozzátennie. 

Természetesen az üvegeket szépen fel is díszítettem szalaggal, saját készítésű ajándékkísérővel, rákötöztem a feltekert receptet, csak a kész állapotról készült fotó homályos lett :) De az ünnepeltek örültek, és ez a lényeg :)

Leveles tészta alatt sült zöldségek

Eszter kérésére íme a szentestei vacsoránk, főételünk receptje 6 személyre:

15 dkg gomba

3-4 db paradicsom

2-3 db sárgarépa

5-6 db burgonya

2 kisebb cukkini

1 szál póréhagyma

20 dkg előre megfőzött fehérbab vagy konzerv

személyenként egy tojás, de csak annak, aki szereti a tükörtojást :) + 1 tojás

3 ek. olívaolaj

1 ek. vágott petrezselyem

1 ek. vágott bazsalikom

pici liszt

só, bors

1 csomag leveles tészta

A leveles tésztát kiengedjük, a zöldségeket megmossuk, felaprítjuk, a répát és a póréhagymát karikára, a többit kockára. Az olajon megfuttatjuk a sárgarépát, majd rátesszük a burgonyát és néhány perc alatt összepirítjuk. Sózzuk, borsozzuk, és beletesszük a cukkinit, a póréhagymát és a gombát. Összepirítjuk és saját levében pároljuk 8-10 percig. A zöldfűszerekkel ízesítjük, majd hozzáadjuk a paradicsomot és a lecsepegtetett babot. Kicsit összeforraljuk, majd elosztjuk hat egyszemélyes cseréptálba, és mindegyikre (vagy ahányan kérnek) egy tojást ütünk. Nekem két egyszemélyes cseréptálam van, és egy kis cserép sütőtálam, azt neveztem ki négyszemélyesnek, és csak a két egyszemélyesre ütök tojást. A sütőt 180 fokra előmelegítjük, a leveles tésztát lisztezett deszkán 3-4 mm vastagra nyújtjuk, és akkora kockákra vágjuk, hogy bőven befedje a tálkákat. Befedjük vele a tálkákat, megkenjük tojással a tetejüket, késsel vonalakat húzogatunk rájuk, és a sütőben 15 perc alatt pirosra sütjük. Jó étvágyat!

Karácsonyi menü

Amióta Péterrel együtt vagyunk, azaz most már az ötödik karácsonyon, hagyományosan a következő a menünk, a sütik változnak, de egyes klasszikusok mindig vannak:

24-én:

 - böjtös ebéd: krumplileves és mákos guba. A gubát idén először magam tervezem készíteni Limara receptje alapján, eddig mindig kifliből szoktam.

 - szenteste vega vacsora: tejszínes gombakrémleves és leveles tészta alatt sült zöldségek, idén desszertnek borhabtorta lesz, valamint bejgli és aprósütemények: mézeskalács, diós tallér, sakktáblák és csigák. Vacsora előtt hagyományosan elvágunk egy almát annyifelé, ahányan az asztalnál ülünk, és kérjük, hogy jövőre is legalább ennyien legyünk.

25-én:

 - az én kedvenc ételem: baconba göngyölt, fokhagymával tűzdelt pulykamell római tálban, vele sült zöldségekkel és gesztenyével. Péter eheti a zöldségeket, így a vegetáriánus ebéd is megvan. Desszert: diós-mézes sült alma, meg némi maradék tegnapról. Meg nem is nagyon szoktunk éhesek lenni, tavaly is sikerült délután négy tájban ebédelnünk :) 25-én vacsorára mindenki válogat az eddigiekből, ami kedvére való, de az is előfordulhat, hogy kipukkadok! felkiáltással nem is kér semmit.

26-án utazunk anyukámékhoz, a pulyka is jön velünk. Ott van hagyományos halászlé és töltött káposzta, de szokott lenni ananászos, tejszínes sertéskaraj meg egyéb ínyencségek is. Receptekkel jövök az ünnepek után, vagy kéri valaki valamelyiket? Csak képpel nem tudok addig szolgálni :)