Kis sál, végülis Regőnek

Ez a gyors kis sál két nap alatt elkészült úgy, hogy egyszer el is bontottam közben, és vékonyabbra vettem, na és persze nem az egész napomat töltöttem vele :)

Marcinak szántam, mert az a sál, amit a szezon elején kapott, már eléggé elnyűtt állapotban van, de csak a kettejük pulcsijáról maradt sötétkék fonalat akartam hozzá elhasználni, ami elég kevésnek bizonyult, így lett olyan rövidke a sál, hogy végülis Regő kapta. Sebaj, az ő sapkájához is megy :)

A maradék sötétkék Aldis nagygombócos fonal, egyszerű öt sima-öt fordított kockaminta.

Pulóver Regőnek

Ezt a pulcsit is karácsonyra szerettem volna elkészíteni, de az egyéb bokros teendők mellett nem sikerült. Nem bántam nagyon, nem ajándékba terveztem, Regő azt még úgyse értékelné, csak elképzeltem, milyen csinos lenne a kis világoskék ingével, kihajtott gallérral :) de ingben, pulcsi nélkül is csinos volt azért. Mára pedig el is készült a pulóver is, és itthon, melegítővel felpróbálva, ing nélkül is csinos :) Majd hozok olyan képet is, amin csak a pulcsi és a minta van, de a tulajdonos most épp magával vitte a nagypapájához :) 

A leírás az Egyszerű kötött holmik kicsiknek című könyvből való,amit egy-két hete vettem meg Pati ajánlására, ezúton is nagyon köszönöm neki, nagyon szép dolgok vannak benne, nemcsak ruhák! A fonalat pedig a legutóbbi Aldi akción vettem, vicces, hatalmas negyvendekás gombolyagban. Nem mértem meg, mennyi fogyott el ehhez a kis pulcsihoz (kb. 86-os méret) de jó sok maradt, fel fogom használni Marcinak is egy pulóverhez. Íme még két kép:

A színe inkább a felső képen láthatóra hasonlít, a másodikon csak a vaku műve :)

Közösségi mézeskalács

A Regőblogon már meséltem erről a programról, amin szombaton voltunk, itt kitérnék magára a mézeskalácsra is, nemcsak a gyerekekre.

A ságvári "Készítsünk együtt mézeskalácsot" program lényege, hogy az első adventi hétvége előtti szombatra összetrombitálják a lelkes vállalkozókat, akik már előre otthon elkészítik a felhívásban megadott vagy saját recept alapján a mézeskalácstésztát, és szombaton a kultúrházban összetolt nagy asztalokon együtt nyújtják, szaggatják, sütik, díszítik. Szól a karácsonyi zene, van egy pici karácsonyfa is a tavalyi mézeskalácsokkal feldíszítve.

Mi eddig egyszer jártunk pont úgy Ságváron, hogy részt tudtunk venni ebben, az idei volt a második alkalom. Ilyen az, amikor sokan sütnek együtt:

Ilyen, amikor a mi fiaink (az én két kisfiam, meg Bence, a keresztfiam) sütnek együtt:

És íme a végeredmény. A bal alsó sarokban Regő keze mézeskalácsba mintázva :) ezek azok a kalácsok, amelyeket mi készítettünk a nagy közösbe (mármint azok közül egy tepsi, mert ennél sokkal többet készítettünk), de a koszorút, Regő kezét, meg még pár darabot, amit a fiúk díszítettek, azért hazavihettünk:

Végül a recept. Idén a saját, itthoni mézeskalácsomhoz is ezt fogom használni, mert bár nekem is van saját, jól bevált receptem, ez is finom volt, meg aztán még az is lehet, hogy kétszer is fogunk sütni :)

Tehát így készítik Ságváron a mézeskalácsot:

1 kg liszt

2,5-3 dl méz

4 dl porcukor

1 csomag mézeskalács fűszerkeverék

őrölt fahéj ízlés szerint

1 citrom reszelt héja

3 db tojás

10 dkg margarin

1 csipet só

2 kávéskanál szódabikarbóna

A szárazanyagokat összekeverjük, elmorzsoljuk benne a margarint. Hozzáadjuk a mézet és a tojást, majd összegyúrjuk. Hűtőben, zacskóban vagy folpackban pihentetjük akár napokig, jó előre is el lehet készíteni. Aztán több adagban kinyújtjuk, kiszúróformákkal kiszaggatjuk és díszítjük. Ehhez használhatjuk, amit csak a fantáziánk megenged: cukormázat, mazsolát, magvakat, tésztából sodort díszeket, szórócukrot, a sor végtelen.

Nekem nagyon tetszik ez a közösségi program, Ságvár nagyon jó, élő falu ilyen szempontból. A délután végén kis kóstolót mindenki vihet haza a mézeskalácsból, de a nagy részét elteszik, és a következő héten, a főtéren tartott közös gyertyás, forró teás adventi gyertyagyújtáson kínálják meg vele a falu apraját-nagyját.

Gyömbéres keksz

Kekszsütésem kezdetének az a története, hogy Regőnek volt egy pár napos diétázós időszaka egy kis hasmenés után, amikor nagyon rákapott a kekszre, és akkor nem is bántam. De utána is szinte minden étkezésnél mutatott a polc felé, ahonnan kapta, és nagyon kérte. Akkor kezdtem átkutatni a netet kekszreceptekért, és elhatároztam, hogy ezentúl mindig lesz itthon házi sütésű keksz, inkább azt egye. Az első próbálkozásom egy citromos keksz volt, aminek olyan nagy sikere lett, hogy rögtön megsütöttem narancsos verzióban is. Ami jelenleg lakik a kekszesdobozban, az pedig egy gyömbéres keksz Maimoni blogjáról, némileg megváltoztatva: én tejmentesen és csak egy fűszerrel készítettem el.

A recept:
12 dkg vaj
17 dkg cukor
1 tojás
0,7 dl víz
45 dkg liszt
1 teáskanál sütőpor
1 csomag vaníliás cukor
1,5 kávéskanál őrölt gyömbér

A tojást a cukorral habosra kikeverem, majd hozzáadom a vajat, és azzal is kikeverem. A lisztben elkeverem a sütőport, a vaníliás cukrot és a gyömbért, apránként a masszához adom, és közben hozzáöntöm a vizet is. Rugalmas tésztát gyúrok belőle, egy félórán át pihentetem. Utána kinyújtom, és süteménykiszúrókkal kekszeket szaggatok belőle. 180 fokos sütőben hamar megsül, én egy kicsit túl is sütöttem, elég kemény lett, de azért a gyerekek elmajszolják :)
Lehet a víz helyett tejjel is készíteni, illetve csak gyömbér helyett szegfűszeget, fahéjat, citromhéjat stb. is tenni bele, de mivel Regő eddig nem kapott ilyen fűszereket, én elsőre csak gyömbérrel készítettem.

Az eddigiek

Mutatok egy kis válogatást abból, amit az utóbbi időben készítettem:

Regő takarója, a hathónapos születésnapjára kapta. Első patchwork munkám (nem sok született azóta). A gyerek is saját munka, de az közösben készült a párommal :)

Ezt a takarót Regő unokatesójának, Márknak varrtam a szülinapjára. Eredetileg a névnapjára, aztán húsvétra, végül szülinapra el is készült: 

A Segíts Daninak! blogra készült mackók, sorrendben:

Kis gasztronómia: sütőtökös kifli és dödölle:

Színátmenetes sál pomponfonalból:

Most is több mindenen dolgozom egyszerre, és most már, hogy van ez a blog, rendszeresen meg fogok mutatni mindent :) Remélem, lesz, akit érdekel!