Vasárnap eljött az a ritka pillanat, hogy tésztaételt kívántam meg ebédre. Nem vagyok egy nagy tésztás, vegetáriánus párom viszont annál inkább, úgyhogy hétvégén elég gyakran szoktam lasagnát, cannellonit vagy valamilyen tejszínes, sajtos, zöldséges tésztát készíteni. Most viszont, ahogy nézegettem a receptjeimet, nem találtam olyat, ami fogamra való is lett volna, és volt is hozzá minden otthon. Főleg a tejszínt hiányoltam, abban viszont biztos voltam, hogy paradicsomos és sütőben sült tésztának kell lennie. Így aztán körülnéztem a hűtőben meg a kamrában, és a következő tésztát hoztam össze - sajnos fotó nem készült, mert közben nem tudtam, hogy ebből blogtéma lesz, de nagyon jól sikerült :)
Tehát a hozzávalók:
kb. 1 dl olaj (annyi, amennyi egy lábos alját épp elfedi)
2 ek. liszt
fél l tej
1 tojás
3-4 gerezd fokhagyma
kb. 7 dl paradicsomlekvár (akinek ilyen nincs otthon, annak egy hámozottparadicsom-konzerv, két fej hagyma és némi bazsalikom)
kb. 2 dl paradicsomlé
só, bors, bazsalikom
40 dkg tészta (orsó, kis csavart vagy más hasonló, nagy felszínű tészta, ami sok mártást felvesz)
némi reszelt sajt
A tésztát bő, sós-olajos vízben kifőzzük. Közben az olajon megpirítjuk a lisztet, és a tejjel besamelmártást készítünk, amibe egy tojást is beleütünk, és felforraljuk. Amikor már jó sűrű, fűszerezzük és beleöntjük a paradicsomlét és a paradicsomlekvárt. Akinek nincs paradicsomlekvárja, botmixerelje szét kicsit darabosra a hámozottparadicsom-konzervet, szelje karikákra a hagymát, párolja meg egy nagyobb serpenyőben olajon, és forralja össze a paradicsomkonzervvel, majd szórja meg bőven bazsalikommal, és ezt keverje a besamelhez és a paradicsomléhez. Hozzáadjuk a zúzott fokhagymát is.
A tésztát terítsük szét egy jó nagy, téglalap alakú jénai tálban, és merőkanállal merjük rá a mártást időnként megkeverve, hogy mindenhová jusson. Ennyi mártás nekem még külön réteget is képezett a tészta tetején. Betoljuk a sütőbe, és fokozatosan emelve a hőfokot, süssük meg. Közben egyszer keverjük meg, hogy a sűrűsödő mártás egyenletes legyen, a tetején képződő réteg is a tészta közé kerüljön. Amikor már majdnem kész, szórjuk meg sajttal - amikor ez is ráolvad, kicsit megsül, kész az ebédünk.
Péter üzeni mindenkinek, hogy szerinte isteni kaja, ő szívesen evett belőle háromszor is :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése