Málnahabos torta

Ezt a tortát sütöttem a páromnak a névnapjára. Persze névnapra nem kell torta, de egyszerű, könnyű, szinte diétásnak mondható gyümölcsös sütemény, oly mindegy, hogy tepsiben vagy tortaformában sütöm meg - sőt, a kapcsos tortaformából még könnyebb is kivenni, mint egy tepsiből. A recept Stahl Judittól való.

Hozzávalók:

3 dkg teljes kiőrlésű liszt

3 dkg finomliszt

1/2 kávéskanál sütőpor

1 csapott evőkanál cukrozatlan kakaópor

2 tojás

6 dkg barna cukor

A málnahabhoz:

30 dkg málna, plusz a díszítéshez

30 dkg natúr joghurt

15 dkg méz

1 kk. vaníliaaroma

1 citrom reszelt héja

2 csapott ek (2 deka) zselatin

2 dl hideg tejszín

A sütőt 175 fokra előmelegítjük, és összeállítjuk a tésztát. A két lisztet összekeverjük a sütőporral, hozzászitáljuk a kakaóport és félretesszük. Robotgéppel 5-6 perc alatt jó habosra verjük a tojásokat a cukorral, majd fakanállal óvatosan elkeverjük a kakaós liszttel. Egy 24 centis kapcsos tortaformát kivajazunk-lisztezünk, belesimítjuk a  tésztát, és kb. 12 perc alatt, tűpróbáig sütjük.

Közben elkészítjük a málnahabot. A megmosott málnát összeturmixoljuk a joghurttal, a mézzel és a vaníliaaromával (én botmixert használtam) és hozzáreszeljük a citrom héját. A zselatint egy kis lábosban 5-6 ek. vízzel simára keverem, és lassú tűzön addig melegítem, amíg feloldódik, majd a joghurtos keverékhez öntöm, és jól elkeverem. A tejszínt kemény habbá verem, és fakanállal ezt is hozzáforgatom.

Közben megsült a tészta, kis hűlés után, a tortaformában ráöntöm a málnahabot is. Stahl Judit számomra bonyolult, kiborítós, folpackos megoldást ír, én úgy szoktam az ilyen zselatinos, habos tortáknál, hogy a formában hagyom megdermedni - a recept szerint egy éjszakára, az én tortám majdnem 24 órát volt hűtőben - majd körbevágom, és a csatos tortakarikát leveszem róla, az alaplap marad. Ha ez is megvan, friss málnával díszítjük.

Íme a végeredmény:

Tegnapi szülinap

Csak két képet hoztam, tegnap szülinapot ültünk, Párom töltötte be a soron következőt. Nem akartam nagy vacsorát csapni, de azért a kicsiből szerettem volna kihozni, amit lehet, így aztán így nézett ki az ünnepi asztalunk:

Egy halom magvas péksütemény, sajttál és sonkatál főtt tojással, tálkákban feldarabolt zöldségek, körözött, virág, felnőtteknek fehérbor, gyerekeknek narancslé. Az ünnepelt vegetáriánus, a sonka és szalámi a többiek kedvéért van. Vacsora után pedig jött a torta:

Majdnem ugyanolyan, mint Marcié volt, de emeletes, és az emelet belül túrókrémes. Szerencsére Regő szülinapja óta van kisméretű tortaformám, így az eredeti receptben található mennyiségeket megmásfélszereztem, és egy normál méretű meg egy kicsi tortát sütöttem, a nagyot a narancsos krémmel töltöttem, a kicsit túrókrémmel, egymásra pakoltam, díszítettem és ennyi. Finom, még van belőle :)

Péter pulcsija

Most már fel merem tenni, és nem baj, ha olvassa :) Az elmúlt hónap posztjai alapján úgy tűnhetett, a mackók óta nem is kötöttem, csak sütöttem-főztem, és tényleg több is volt a konyhai ténykedés, mint a kézimunka. De lopott percekben, titkos órákban karácsony előtt két nappal végre elkészült ez a pulcsi:

Itt a mintája közelebbről:

Középen egy kelta fonás, kétoldalt egy-egy egyszerű fonás, a karján is ugyanilyen fut végig. A pulóvernek története van. Még valamikor októberben volt a Lidl-ben fonalakció, ott láttam meg ezt a sötétszürke, nagyon vastag fonalat 60 dekás egységcsomagokban. Akkor már terveztem, hogy jó lenne Péternek egy pulóvert kötni karácsonyra, és lecsaptam erre, két csomaggal is vettem, gondolván, hogy 1200 grammnak elégnek kell lennie. Aztán ahogy készült és fogyasztotta a fonalat, aggódni kezdtem, hogy mégse elég. Visszamentem a Lidl-be, és már nem volt! Körbekérdeztem mindenfelé az ismerősöket, barátnőket, Budapesttől Szigetszentmiklóson át Nyíregyházáig és vissza, hogy másik városban van-e esetleg, és persze közben én is kerestem, sőt még a Lidl vevőszolgálatot is felhívtam :). Egy héttel később teljesen más miatt jártam Fehérváron, és valami isteni sugallatra bementem a harmadik Lidl-be... és ott volt a fonalam! Gyorsan pótoltam a készletet, és így már elég is lett, két gombolyag maradt végül.

Az elejét és a hátát egy meglévő pulóver alapján terveztem, a kelta fonás a Szép kézimunkák című könyvemből van, elsőre bonyolult, de könnyen belejöttem. Az ujját nem mertem magam kitalálni, kerestem egy hasonló méretű pulóvert egy újságban, és az alapján kötöttem, de mivel az ott leírt pulóver nem ilyen vastag fonalból készült, az ugyanazzal a leírással kötött ujjak hatalmasak lettek, körülbelül 10-12 centit kell majd lebontanom az ujjából :) Láttam ezt már, amikor elkészültem, de meg akartam várni, amíg Péter felpróbálja. Nagyon örült neki, és mindennap mondogatja, hogy csináljam már meg az ujját :)